Röviden: a női mérettáblázat testméreteket (mellbőség, derékbőség, csípőbőség) rendel egy-egy szabásminta-mérethez. Testméretenként olvasd, ne egyben: minden bőség egy sorba helyez, és ezek a sorok ritkán esnek egybe. Ezután annak a testtájnak a méretét választod, amelyik meghatározó (felsőrésznél a mell, alsó ruhadarabnál a csípő). Két méret között feszes darabhoz merev anyagból a nagyobbat, bő darabhoz vagy kötött anyaghoz a kisebbet veszed. Ha pedig a testtájak különböző méretre esnek, méretek között átvezetett vonalat rajzolsz. Egyetlen táblázat számít: a te szabásmintádé, mert minden kiadónak saját táblázata van.
Mi a mérettáblázat a varrásban?
Ez az a táblázat, amelyet minden szabásmintához mellékelnek: bal oldalon a méretek (34, 36, 38… vagy S, M, L); mellettük azok a testméretek, amelyeket az adott méret lefed. Ezek nem a kész ruha méretei. A kettő között a szabásminta kényelmi és stílusbeli ráadást ad hozzá: ez a bőségráhagyás, amely modellenként és anyagonként változik.
Minden kiadó a saját alaptestéből indul ki, majd fokozza: méretről méretre a saját lépésközei szerint nagyítja és kicsinyíti. Ennek két gyakorlati következménye van:
- ugyanannak a méretnek nem ugyanazok a testméretei két kiadónál: az egyiknél a 38-as a másiknál 40-esnek felelhet meg;
- a két méret közötti különbség nem mindig egyenletes, még egyetlen táblázaton belül sem: a nagy méreteknél nőhet, vagy eltérhet a mellnél és a csípőnél.
Innen az alapszabály: soha ne vegyél át méretet egy másik szabásmintából, és a bolti méretedet se. Mindig a testméreteidből és az aktuális táblázatból indulj ki.
Kedved támadt az olvasásról a tűre váltani?
Szabásmintát készítek a méreteimreMit tartalmaz a mérettáblázat, oszlopról oszlopra?
| Oszlop | Mit mér | Mire való |
|---|---|---|
| Mellbőség | a mell legerősebb pontján mért bőség | felsőrész, ruha, dzseki méretének kiválasztása |
| Derékbőség | a derék legkeskenyebb pontja | a derékpánt, a formázóvarrások igazítása |
| Csípőbőség | a csípő és a fenék legerősebb pontján mért bőség | szoknya, nadrág méretének kiválasztása |
| Testmagasság, háthossz (ha szerepel) | az a magasság, amelyre a szabásmintát szerkesztették | tudni, kell-e toldani vagy rövidíteni |
| A kész ruha méretei (ha szerepelnek) | a megvarrt ruhadarab méretei | a modell bőségráhagyásának leolvasása |
Figyelj a csípő oszlopára: a mérettáblázat „csípőbősége” a legerősebb bőség, a fenék magasságában. Ezt a farbőségeddel (a fenék legerősebb pontján) vesd össze, ne a mi méreteink csípőbőségével, amelyet feljebb, a medencecsontokon veszünk fel.
Ha a szabásminta a kész ruha méreteit is megadja, az aranybánya: a kész méret és a testméret különbsége a modell bőségráhagyása. A bőségráhagyás-kalkulátorunk elvégzi helyetted ezt a számítást, és megmondja, feszes, kényelmes vagy bő lesz-e a ruha.
Hogyan olvasd a mérettáblázatot négy lépésben?
- Vedd fel a méreteidet mérőszalaggal, a testre simítva, szorítás nélkül, a méretvételi útmutatónk szerint. Ne adj hozzá bőségráhagyást: a táblázat testméreteket ad meg.
- Helyezd el minden méretedet a saját oszlopában: vagy pontosan egy méretre esik, vagy két méret közé.
- Keresd meg a meghatározó testtájat ahhoz a ruhadarabhoz, amelyet varrsz (lásd a lenti táblázatot).
- Ennek a testtájnak a méretét szabd ki, aztán vezesd át a vonalat a többi méretre, ha a testtájaid nem ugyanabba a sorba esnek.
Íme egy példatáblázat, amelyet a módszer szemléltetésére állítottunk össze. Egyetlen kiadó mérettáblázata sem: a te szabásmintád számai mások lesznek, és mindig azok a mérvadók.
| Méret (példa, francia méretszámozás) | Mellbőség | Derékbőség | Csípőbőség |
|---|---|---|---|
| 34 | 80 cm | 62 cm | 86 cm |
| 36 | 84 cm | 66 cm | 90 cm |
| 38 | 88 cm | 70 cm | 94 cm |
| 40 | 92 cm | 74 cm | 98 cm |
| 42 | 96 cm | 78 cm | 102 cm |
| 44 | 100 cm | 84 cm | 108 cm |
Figyeld meg, hogy még ebben a példában is megváltozik a lépésköz a táblázat tetején: a derék és a csípő a 42-es és a 44-es között többet nő, mint az előző méretek között. Mindig a számokat olvasd, soha ne egy feltételezett lépésközt.
Melyik testtáj a meghatározó az egyes ruhadaraboknál?
Annak a testtájnak a mérete szerint választasz, amelyet a legnehezebb utólag átalakítani; a rugalmasabb részeket utána igazítod.
| Ruhadarab | Meghatározó testtáj | Amit utána igazítasz |
|---|---|---|
| Felső, ing, blúz | mell (és váll) | derék, hossz |
| Dzseki, kabát | mell (és váll) | derék, csípő, ujjhossz |
| Egyrészes ruha | fent a mell | derék és csípő, átvezetett méretvonallal |
| Szoknya | csípő | derékbőség (formázóvarrások, derékpánt) |
| Nadrág, rövidnadrág | csípő | derékbőség, szárhossz |
Miért a mell és a váll a felsőrésznél? Mert a túl széles vagy túl keskeny vállszélesség miatt egyszerre kell átalakítani a karöltőt, a gallért és az ujját, míg a derékbőség a formázóvarrásoknál vagy az oldalvarrásoknál igazítható.
Két méret között: melyiket válaszd?
Ez a leggyakoribb eset. A válasz a modell fazonjától és anyagától függ:
| A helyzeted | Kiszabandó méret | Miért |
|---|---|---|
| Feszes darab, merev anyag (puplin, vászon, gyapjúszövet) | a kettő közül a nagyobb | az anyag nem enged: marad mozgástér, és könnyebb elvenni, mint hozzáadni |
| Bő darab, laza fazon | a kettő közül a kisebb | a modell eleve sok bőségráhagyással számol |
| Rugalmas kötött anyag (jersey, szabadidőanyag) | a kettő közül a kisebb | a kötött anyag nyúlik és a testre simul |
| Pont középen vagy, és bizonytalan vagy | a nagyobb, aztán próba | próbánál szűkíteni lehet, szabás után bővíteni nem |
Két óvintézkedés, mielőtt döntesz:
- Nézd meg a modell bőségráhagyását. Ha a szabásminta megadja a kész ruha méreteit, hasonlítsd össze a testméreteiddel: egy nagyon bő modellnél belefér a kisebb méret, egy testhez simulónál sokkal kevésbé.
- Varrj próbadarabot a feszes darabokhoz: egy olcsó anyagból készült próba azonnal megmutatja, jó-e a választott méret vállban és mellben.
Hogyan rajzolj méretek között átvezetett vonalat?
Ha a testtájaid különböző méretekre esnek, nem egyetlen méretet választasz: a szabásmintán egyik vonalról a másikra térsz át. Nézzük meg újra a példatáblázatot egy varrónő esetében, akinek 88 cm a mellbősége, 70 cm a derékbősége és 102 cm a csípőbősége, és aki ruhát varr:
| Testmérete | Mit mond a példatáblázat |
|---|---|
| Mell 88 cm | 38-as méret |
| Derék 70 cm | 38-as méret |
| Csípő 102 cm | 42-es méret |
Ruhánál a mell a meghatározó: a 38-asból indul. Lépésről lépésre:
- Kövesd a 38-as vonalat a nyakkivágástól a karöltő aljáig, az elején és a hátán is.
- Az oldalvarrás mentén rajzolj egy lágy ívet, amely a karöltő alatt elhagyja a 38-as vonalat, és a csípő magasságában eléri a 42-est.
- Pontosan ugyanezt a vonalat vidd át az elejére és a hátára, hogy az oldalvarrások hossza azonos maradjon.
- A csípőtől lefelé tartsd meg a 42-es méret felhajtását.
Az átmenet az oldalvarrásra esik, és megvarrva nem látszik. Nadrágnál fordított a helyzet: a csípő méretéből indulsz, és a derékbőség mérete felé vezeted át a vonalat, szükség esetén a formázóvarrásokat és a derékpántot is igazítva.
Senki sem „38-as”. Az ember mellben 38-as, csípőben 42-es, és a háthossza is csak rá jellemző. A mérettáblázat nem ítélet a testedről: kiindulópont, amelyet igazítasz.
És ha a méreteim kilógnak a táblázatból?
Ha valamelyik méreted nagyobb a szabásminta legnagyobb méreténél, ne a „legnagyobb, majd jó lesz” megoldást válaszd: a ruha szűk lesz azon a részen. Két út van:
- a szabásmintát az utolsó méretén túl nagyítod, a táblázat lépésközeit folytatva, ami feszes daraboknál tapasztalatot kíván;
- olyan szabásmintát választasz, amelynek a táblázata lefed, vagy egy közvetlenül a testméreteidre szerkesztett nagy méretű szabásmintát.
A nagy méretű varrásról szóló útmutatónk részletesen tárgyalja ezeket az eseteket. Fordítva, alacsony testmagasságnál inkább a hosszak a kérdés (felsőtest, ujjak, szárak), amelyeket a táblázat alap-testmagassága segít előre látni.
Gyakori kérdések a mérettáblázatról
Miért nagyobb a szabásminta-méretem a bolti méretemnél?
Mert a szabásminta a valós testméreteidből indul ki, a konfekció címkéje viszont minden márkánál a saját méretskáláját követi. Gyakori, hogy más méretet varrsz, mint amit a boltban veszel. Ezt a mechanizmust a miért nem jók soha a bolti ruhák című cikkünk meséli el.
Két méret között a nagyobbat vagy a kisebbet válasszam?
A nagyobbat feszes darabhoz merev anyagból, a kisebbet bő darabhoz vagy rugalmas kötött anyaghoz. Kétség esetén a meghatározó testtájon a nagyobbat válaszd, és próbánál szűkíts.
Tartalmazza a mérettáblázat a bőségráhagyást?
Nem. Testméreteket ad meg. A bőségráhagyást a szabásminta szerkesztésekor adják hozzá, és modellenként változik. Ezért soha ne add hozzá a saját méreteidhez, mielőtt a táblázatot olvasod.
Mi a teendő, ha három különböző méretre esem?
Ez nem rendellenesség. Szabd ki a meghatározó testtáj méretét, majd vezesd át a vonalat a többi testtáj felé, a vonalakat az oldalvarrásokon kötve össze.
Minden szabásmintánál ugyanaz a mérettáblázat?
Nem. Minden kiadónak saját alapteste és saját lépésközei vannak. Mindig annak a szabásmintának a táblázatát nézd, amelyet ki fogsz szabni.
A mellbőség vagy a csípőbőség szerint válasszak méretet?
A ruhadarabtól függ: felsőrésznél, ruhánál vagy dzsekinél a mell, szoknyánál vagy nadrágnál a csípő szerint.
Vagy ne válassz többé két sor között: a műhely közvetlenül a testméreteidre szerkeszti a szabásmintádat, varrásráhagyással együtt, varrási útmutatóval. Lásd az egyéni méretre készült szabásmintákat.
Borítókép: Anastasiya Doicheva, Unsplash.